Donald Trump elnök január 20-i beiktatási beszédében bejelentette a nemzeti energiavészhelyzet terveit, és hangsúlyozta, hogy kormánya a hazai fosszilis tüzelőanyag-termelést helyezi előtérbe. Ha az országos energiavészhelyzet kihirdetése megvalósul, az további végrehajtói jogosítványokat ad az elnöknek, beleértve bizonyos környezetvédelmi előírások végrehajtásának felfüggesztését is. Ez a lépés széles körű figyelmet és vitákat váltott ki, a környezetvédelmi szervezetek pedig attól tartanak, hogy visszafordíthatatlan hatással lesz az ökológiai környezetre. Az energiaipar ugyanakkor üdvözölte, hisz abban, hogy segít az energiapiac stabilizálásában és a nemzeti energiabiztonság biztosításában.
Ezzel egy időben Trump aláírt egy végrehajtási rendeletet, amelyben bejelentette, hogy az Egyesült Államok ismét kilép a klímaváltozás kezelését célzó Párizsi Megállapodásból.
2015-ben az ENSZ éghajlat-változási konferenciája elérte a Párizsi Megállapodást, amely az éghajlatváltozásra adott globális válasz fontos vívmánya lett. 2017 júniusában Trump akkori amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a Párizsi Megállapodásból. 2020. november 4-én az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett a megállapodásból. Ezt a lépést széles körben kritizálták az Egyesült Államok hazai és nemzetközi közösségei.
2021. január 20-án Biden elnöki hivatalának első napján aláírt egy végrehajtási rendeletet, amelyben bejelentette, hogy az Egyesült Államok ismét csatlakozik a Párizsi Megállapodáshoz. Ugyanezen év február 19-én az Egyesült Államok hivatalosan ismét csatlakozott a Párizsi Megállapodáshoz.
A külvilág különböző hangjaival szembesülve a kormányzati tisztviselők konkrét végrehajtási terveket kezdtek kidolgozni annak biztosítására, hogy a környezetre gyakorolt hatást minimalizálják, miközben elősegítik a gazdasági fejlődést. Ennek érdekében a kormány egy külön munkacsoport felállítását tervezi, amely értékeli a jelenlegi környezetvédelmi szabályozást, és ennek megfelelő kiigazításokat tesz annak érdekében, hogy az energiatermelést ne érintse. Ezen túlmenően nyilvános konzultációs tevékenységek sorára kerül sor annak érdekében, hogy valamennyi fél véleményét összegyűjtsék, és egyensúlyt teremtsenek a politikai döntéshozatalban. Ebben a folyamatban felkérik a környezetvédelem és az energiaipar érintettjeit, hogy vegyenek részt a vitában, és tegyenek közös javaslatokat az ország energiastratégiájára.
Trump elnök felhatalmazással rendelkezik arra, hogy szükséghelyzeti jogosítványokat használjon annak biztosítására, hogy bizonyos gáz- és széntüzelésű erőművek továbbra is működjenek, különösen azokban a létesítményekben, amelyeket környezetvédelmi vagy gazdasági okokból leállítanak. Ami a kormány által a jelenlegi nemzeti energiavészhelyzetre reagálva hozott konkrét nyomon követési intézkedéseket illeti, még nem világos. Ha azonban egy ilyen döntést hivatalosan is bejelentettek, az azt jelezheti, hogy az Egyesült Államok energiapolitikája jelentős változáson megy keresztül.
