Az Európai Unió javaslattervezete azt jelzi, hogy ha a nemzeti erdők nem tudnak elegendő szén-dioxidot elnyelni ahhoz, hogy elérjék a kibocsátáscsökkentési célokat, az EU egy "fékzárlatot" fontolgat, amely potenciálisan gyengítheti 2040-re kitűzött éghajlati céljait.
A Reuters és a Politico Europe jelentései szerint az EU-tagállamok a november 4-i klímaminiszteri értekezleten új 2040-es éghajlati célokat próbálnak elfogadni, hogy elkerüljék, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke november 6-án üres kézzel érkezzen az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, hogy a világ többi vezetőjével együtt részt vegyen a COP30 klímacsúcson.
Egyes országok aggodalmai miatt azonban a hazai ipar költségeivel kapcsolatban az EU különféle rugalmassági záradékokat és lehetőségeket fontolgat az éghajlati célok gyengítésére{0}}az Európai Bizottság korábban a globális felmelegedéshez hozzájáruló kibocsátás 90%-os csökkentését szorgalmazta 2040-ig.
Az elmúlt évtizedben az európai erdők és földhasználati ágazat szén-dioxid-felvétele-közel egy-harmadával csökkent az olyan tényezők miatt, mint az erdőtüzek és a nem fenntartható erdőgazdálkodás.
A korábbi tárgyalási tervezetek azt mutatták, hogy az országok már fontolgatják, hogy kétévente felülvizsgálják az EU 2040-re vonatkozó céljait, ami egy másik lehetséges módja e célok jövőbeni gyengítésének.
E cél eléréséhez az EU 27 tagállama közül legalább 15 támogatása szükséges.
Az EU soros elnökségét képviselő dán szóvivő, a dokumentum kidolgozója kijelentette, hogy a megállapodáshoz minden szükséges elem megvan, és "mivel hamarosan kezdődik a COP30, itt az ideje konszenzusra jutni a 2040-es célokról".
Továbbá Wöpke Hoekstra, az EU éghajlat-politikai biztosa kijelentette, hogy az Egyesült Államok esetleges távolmaradása a közelgő COP30-ról "vízválasztó pillanatot" jelent.
"A világ legnagyobb, legdominánsabb és legfontosabb geopolitikai szereplőjéről beszélünk, amely egyben a második{0}}legnagyobb üvegházhatású gázok kibocsátója" - mondta Hoekstra szeptember 2-án.
Trump amerikai elnök már bejelentette, hogy az Egyesült Államok másodszor is kilép a párizsi klímaegyezményből. Októberben az Egyesült Államok delegációja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel folytatott londoni tárgyalásokon is nyomást gyakorolt az országokra, hogy hagyják ki a globális hajózási szén-dioxid-kibocsátási díjról szóló szavazást.
Összességében körülbelül 100 ország nem nyújtott be szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási célokat a COP30 előtt. Egy 2024-es ENSZ-jelentés megállapította, hogy még ha az országok teljesítik is a 2030-as kibocsátáscsökkentési kötelezettségeiket, a szén-dioxid-szennyezés csak 3%-kal csökkenne a 2019-es szinthez képest. Ez aligha akadályozhatja meg egy jelentős éghajlati fordulópont érkezését.
